Az előző alkalommal azt próbáltam körüljárni, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy utánpótlás korú női labdarúgó csapatnak egy adott mérkőzésen nyújtott teljesítményét. Ezúttal azokat az összetevőket próbálom meg sorra venni, amelyek egy átlagos képességű csapaton belül egy konkrét játékosnak az adott mérkőzésen nyújtott teljesítményére lehetnek hatással. A kettőt néha nem könnyű különválasztani – az itt szereplő két utolsó tényező csapat szinten is fontos lehet –, hiszen természetes kölcsönkapcsolat van közöttük. Nézzünk tehát néhány faktort:

• a szakmai alapok készség szintű birtoklása (labdakezelés, helyezkedés, periférikus látás, képesség a labda útjának kiszámítására, testtartás ...

A kérdéssorozat környezete napjaink hazai női labdarúgása, különös tekintettel az utánpótlás korú lányok válogatott mérkőzéseire. Arra szeretnék válaszokat kapni, vajon az általam, kívülálló néző által felsorolt komponensek közül mi és mennyire határozza meg egy csapatnak egy adott mérkőzésen mutatott teljesítményét. Megkísérelek felsorolni néhányat, egyelőre nem annyira egyéni, mint csapat szinten, szándékosan rendezetlen módon:

• az adott mérkőzés relatív fontossága (selejtező csoport első, közbenső, utolsó mérkőzése)
• a papírforma (ismeretek az ellenfél relatív erősségéről)
• a mérkőzéssorozat sűrűsége (torna rendszer néhány naponként, vagy egyedi mérkőzések)
• a felkészítés minősége (fizikai, ...

Az U17 korosztályú női válogatott csapatunk ez év őszi teljesítményére, a csoportkörben, majd az elitkörben lejátszott mérkőzéseire visszaemlékezve elgondolkoztam néhány dolgon. Majd a kialakulni látszó következtetéseimet ellenőriztem az U19 válogatottunk, továbbá az MTK-nak a Bajnokok Ligája selejtező és főtáblás körében játszott mérkőzéseinek tapasztalataival.

Idézzük vissza: az U17 válogatottunk a csoportkört két könnyű felvezető mérkőzéssel kezdte, sokgólos győzelemmel. A harmadik mérkőzés volt a sorsdöntő, a csoportelsőség elnyerése volt a tét. A csapat elérte a minimális célt: a kiharcolt döntetlen révén csoportelső lett . A sorozat színhelye Moldávia volt, a csapat az elitkörbe jutott.

Az U17 csapat az ...

A jelenlegi helyzet

A magyar női nagypályás nemzeti bajnokság legfelső osztályában (JET-SOL Liga, NB1) a mérkőzéseket vegyes versenyrendszerben bonyolítják le. Az első szakasz (alapszakasz) egy tiszta bajnoki rendszer: mind a nyolc résztvevő játszik az összes többivel mind a saját pályáján, mind idegenben. Ez egy adott csapat számára tizennégy mérkőzést jelent.

Az így elért közbenső helyezések alapján a mezőny két részre: felsőházra és alsóházra oszlik, a mérkőzések mindkettőben lényegében továbbra is tiszta bajnoki rendszerben folynak (rájátszás), azzal a kiegészítéssel, hogy az alapszakasz egymás elleni eredményeit a csapatok magukkal hozzák. Ez a kiegészítés azt jelenti, hogy a rájátszás fizikailag két fordulóból ...

A JET-SOL Liga női NB1 2013/2014 évi kiírásának őszi szezonja két mérkőzés híján befejeződött. Nézzük végig, hogyan alakul majd a tavaszi rájátszás során a felsőház, illetve az alsóház mezőnye.

Felsőház

Eldőlt, hogy az MTK, az Astra, a Viktória és az FTC jut a felsőházba. A tavaszi rájátszásba magukkal vitt pontok többsége is ismert: a november végi MTK-FTC mérkőzésen kívül egy márciusi MTK-Viktória hiányzik csak az alapszakaszból. Ezeket a pontszámokat viszik majd a csapatok a felsőházi rájátszásba:

Astra:  12 pont
MTK:     9 pont (2 hátralévő meccs)
FTC:      6 pont (1 hátralévő meccs)
Viktória: 3 pont (1 hátralévő meccs)

Mivel a rájátszás során akár 18 pont is hozzáadható az eddigiekhez, bármelyik ...

Két női csapatsportág: a nagypályás labdarúgás és a vízilabda magyarországi történetéből elevenítünk fel néhány adatot a kezdeti évekből, és megmutatjuk a két sportág válogatott csapatainak a nagy világversenyeken produkált eredményeit.

Női nagypályás labdarúgás

A szervezett női labdarúgás iránti igény 1970-ben jelentkezett hazánkban. Ebben az évben alakult meg a Femina női labdarúgócsapata, őket a FŐSPED-Szállítók, majd a Vasas sportiskola csapata követte. 1971-ben megrendezték az első kispályás női labdarúgó tornát - 8 csapat részvételével -, amit a Femina csapata nyert meg. Még ebben az évben alig két hónap alatt 32 női csapat alakult különböző vállalatok, gyárak támogatásával. A csapatok vezetői a Magyar ...

Ez a témakör azért került ide, mert elméletileg lehetséges lett volna, hogy a kiválasztott 15 utánpótlás-akadémia vagy egyéb formában működő utánpótlásbázis (lásd később) közé bekerüljön egy női labdarúgó csapat ilyen részlege. Nos, talán majd a második lépcsőben...

A cég egy MLSZ-ben tartott sajtótájékoztatón mutatkozott be, a két videó blokk itt látható:

Először idézek egy cikkből: "A Double PASS" * nevű belga auditáló cég az angol, holland, belga, valamint német utánpótlás-nevelési rendszer után ugyanazon kritériumok szerint átvilágítja Magyarországot is. Mindent megnéznek, a klub és az akadémia kapcsolatát, a pénzügyi feltételrendszert is természetesen a szakmai munka mellett. Pontokat adnak, ...

Mintegy tíz éven keresztül aktív focibíró voltam, azért ilyen szemmel is nézem a meccseket. Olyan játékhelyzeteket és meghonosodott játékvezetői gyakorlatot vizsgálok meg, amelyek az utóbbi időben váltak elfogadottá, és véleményem szerint nem következnek a játék lényegéből, sőt azzal olykor ellentétesek. Mivel a versenyszabályok a férfi és női nagypályás labdarúgásra azonosak, egyértelmű, hogy a felsorolt problémák mindkét szakágra érvényesek. Élek a gyanúval, hogy mindezek egyetlen célja a játékvezetők felelősségének csökkentése, nehogy számon kérhessék rajtuk az egyre nagyobb pénzösszegek elosztását befolyásoló döntéseiket … Update, 2010. ősz: Az azóta eltelt idő alatt mindaz, amiről alább szó esik, ...

Gondolom, sokaknak ismerős a világhírű zenés darab, a „Hegedűs a háztetőn” fülbemászó betétdalának a kezdősora. Már kevésbé lehet ismerős a két szerző, Sheldon Harnick (szöveg) és Jerry Bock (zene) neve. Azt is gondolom, hogy sokan közülünk gyakran eljátszanak a fantáziaképpel: mi mindent tennék, vennék, csinálnék, ha hirtelen meggazdagodnék. Nyilván olyan ötletek merülnek fel mindenkiben, amelyek szorosan kapcsolódnak a legkedvesebb kedvtelésükhöz.

Hát nézzük. Szeretem a labdarúgást, kedvelem a nőket, szeretem (a valamikori) Magyarországot is. Mi lehet az, ami mindezt egybe kapcsolja? Na ugye.

Ha tehát hirtelen nagyon meggazdagodnék, összegyűjteném az elmúlt öt hónap során szerzett tapasztalataimat és megalapítanék egy ...

Ezt a fejtegetést most azzal kezdem, hogy legelőször a végső következtetést írom le, amely – így előre hozva – tekinthető akár munkahipotézisnek is. Ha az azt követő elemzés, noha eleget tesz a formális logika minden követelményének, mégis önellentmondásra jut, akkor nyilván az előfeltevés volt helytelen. Akkor hát fogalmazzuk meg:

A magyar női labdarúgásba túlságosan korán, túlságosan nagy összegű pénzbeli támogatás folyt és részben még folyik be, anélkül, hogy a szakág erre minden oldalról felkészült volna.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) köztestület, amelynek jogszerű működését az Ügyészség, gazdálkodását és a pénzmozgásokat pedig részben a Közgyűlés, részben az arra specializálódott állami ...