Párhuzamos történelem
Két női csapatsportág: a nagypályás labdarúgás és a vízilabda magyarországi történetéből elevenítünk fel néhány adatot a kezdeti évekből, és megmutatjuk a két sportág válogatott csapatainak a nagy világversenyeken produkált eredményeit.
Női nagypályás labdarúgás
A szervezett női labdarúgás iránti igény 1970-ben jelentkezett hazánkban. Ebben az évben alakult meg a Femina női labdarúgócsapata, őket a FŐSPED-Szállítók, majd a Vasas sportiskola csapata követte. 1971-ben megrendezték az első kispályás női labdarúgó tornát - 8 csapat részvételével -, amit a Femina csapata nyert meg. Még ebben az évben alig két hónap alatt 32 női csapat alakult különböző vállalatok, gyárak támogatásával. A csapatok vezetői a Magyar Labdarúgó-Szövetség vezetéséhez fordultak, hogy hivatalosan is ismerjék el a női labdarúgást, de ez – hasonlóan a futsalhoz – nem történt meg, mert az MLSZ elnöksége csupán fellángolásnak tartotta a női labdarúgást.
1971-ben a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) megbízásából a FŐSPED-Szállítók egyidényes kísérleti bajnokságot rendezett, amit a Femina nyert meg. Elkészítették az első női versenykiírást, amely gyakorlatilag a rendezés minden területét érintette. Szeptemberben őszi-tavaszi rendszerű bajnokság indult Nyugati-Keleti csoportban.
A női labdarúgás fellendülésének az éve 1972, amikor az országban 145 csapatot és 2500 női labdarúgót tartottak számon. 1974-ben elkezdődött a női labdarúgás hanyatlása, melynek legfőbb oka az anyagi támogatás megvonása volt. 1984-ben újabb fellendülés jelei mutatkoztak: hat csapat részvételével kiírták az első országos bajnokságot. 1985. április 9-én játszotta a magyar női válogatott az első nemzetek közötti mérkőzését Siófokon, a Magyarország–NSZK (1:0) találkozót Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Labdarúgás
Eredmények a világversenyeken:
|
Európa-bajnokság |
Világbajnokság |
Olimpia |
|||
|
|
|
1987 |
nem jutott be |
|
|
|
|
|
1989 |
nem jutott be |
|
|
|
1991 |
nem jutott be |
1991 |
negyeddöntős |
|
|
|
|
|
1993 |
nem jutott be |
|
|
|
1995 |
nem jutott be |
1995 |
nem jutott be |
1996 |
nem jutott be |
|
|
|
1997 |
nem jutott be |
|
|
|
1999 |
nem jutott be |
2001 |
nem jutott be |
2000 |
nem jutott be |
|
2003 |
nem jutott be |
2005 |
nem jutott be |
2004 |
nem jutott be |
|
2007 |
nem jutott be |
2009 |
nem jutott be |
2008 |
nem jutott be |
|
2011 |
nem jutott be |
2013 |
nem jutott be |
2012 |
nem jutott be |
Női vízilabda
Két szálon indult el a sportág: külön fejlődött Európában és külön Amerikában. Britanniában kell körülnéznünk, ha az ősi változatát keressük. Eredetileg két csónak volt a kapu, erre kellett feltenni a labdát, ami különösen annak fényében nem volt könnyű, hogy a kapus bármikor a ladikjára törő játékos nyakába zuhanhatott.
Hazánkban a női válogatott 1984-ben alakult.1984. november 10-én volt a magyar női vízilabda válogatott első közös tréningje. December 8-ára és 9-ére volt kitűzve a válogatott első két mérkőzése az akkori NSZK ellen a Komjádi uszodában. Forrás: http://vizilabdavalogatott.gportal.hu/gindex.php?pg=23740188
Eredmények a világversenyeken:
|
Európa-bajnokság |
Világbajnokság |
Olimpia |
|||
|
1985, Oslo |
2. |
1986, Madrid |
5. |
|
|
|
1987, Strasbourg |
2. |
|
|
|
|
|
1989, Bonn |
2. |
|
|
|
|
|
1991, Athén |
1. |
1991, Perth |
4. |
|
|
|
1993, Leeds |
3. |
1994, Róma |
1. |
|
|
|
1995, Bécs |
2. |
|
|
|
|
|
1997, Sevilla |
5. |
1998, Perth |
7. |
|
|
|
1999, Prato |
4. |
2001, Fukuoka |
2. |
|
|
|
2001, Budapest |
1. |
2003, Barcelona |
5. |
|
|
|
2003, Ljubljana |
2. |
2005, Montreal |
1. |
2004, Athén |
6. |
|
2006, Belgrád |
3. |
2007, Melbourne |
4. |
|
|
|
2008, Málaga |
3. |
2009, Róma |
7. |
2008, Peking |
4. |
|
2010, Zágráb |
5. |
2011, Sanghaj |
9. |
|
|
|
2012, Eindhoven |
3. |
2013, Barcelona |
3. |
2012, London |
4. |
Lehet, hogy kevésbé lenne kontrasztos a kép, ha a vízilabda helyett a kosárlabdát vagy a röplabdát választottuk volna, de aligha lenne kedvezőbb az összehasonlítás, ha a vízilabda helyett a kézilabda szerepel.
