Egy fontos szeptember eleji MLSZ-tanácskozáson a résztvevők megállapodtak és határozatban rögzítették, hogy rendezni kell a labdarúgó játékosügynökök működésének jogi (és pénzügyi) kereteit, és törekedni kell arra, hogy Willi Orban, Milos Kerkez és Callum Styles után további külföldi játkosok legyenek jogos indokok alapján honosíthatók, és magyar állampolgárságuk alapján a magyar válogatottban pályára küldhetők. Ez minden bizonnyal helyes törekvés, csak hadd vessek fel egyetlen mellékes kérdést: miért nem gondol(t) senki arra, hogy a magyar nagypályás felnőtt női válogatott is képes lenne elviselni kiemelkedő képességű, alpvetően külföldi állampolgár hölgyfutballisták jelenlétét a magyar bajnokságban és természetesen a válogatott csapatban, amely most már hosszú léte során mág soha nem került be egyetlen jelentős nemzetközi mérkőzéssorozat (vb, Eb, olimpia) végső fázisába?

Ehhez az kell, hogy az immár hivatalosan is megerősített játékosügynökök (angolul: scouts) kutakodjanak a nemzetközi mezőnyben, és egy-egy kiemelkedő minőségű, ígéretes hölgylabdarúgó személyes okmányai között rábukkanjanak egy magyar származású szülőre vagy nagyszülőre, és ennek a játékosnak vonzó karrierlehetőséget legyenek képesek kínálni. Magyarul: dolgozni kell, nézni és látni, és a zsebe ne legyen üres. Természetesen az sem baj, ha a megtalálni vélt játékos még innen van a felnőtt koron, hiszen az utánpótlás válogatottjaink sem szerepeltek még soha jelentős viadalok végső fázisában.