Lehetett volna így is...
A magyarországi női nagypályás labdarúgás 2013/2014 szezonja során keletkezett észrevételeimet még egy másik blogomban igyekeztem (volna) megosztani másokkal. Két ilyen bejegyzést meg is hagytam abban a blogban (miközben persze a másolatát átvittem a "KIsasszonyfutball" nevűbe), mivel részletes és érdemi hozzászólások érkeztek, amelyek kapcsán részletes és érdemi beszélgetés alakult ki. Felidézem őket itt és most, annál is inkább, mert ezt követően már csak a hamleti szemlélődés jellemezte a bejegyzéseket: megjelent a szövegem, aztán "... a többi néma csend."
Kommentek: Csapongó gondolatok…
A sztori a jelenlegi lebonyolítás mögött nagyjából az, hogy a női fociban túl gyakoriak voltak a sok-nullás végeredményű mérkőzések (még most is azok), és az is túl gyakran történt meg, hogy hirtelen radikálisan megváltozott (általában negatív irányba) egy-egy csapat játékereje. Emellett növelni akarjuk a női futball társadalmi elfogadottságát, mert a tömegesítésnek ez az egyik legfontosabb feltétele, ehhez pedig több magas színvonalú meccs kell, összefoglalóval a tévében.
Ezért koncentrálódnak a szezon végére a hasonló játékerejű csapatok találkozásai: arra számítunk, hogy több jó meccs lesz. És az sem hiba, hogy a végső helyosztókon az akkori forma számít; lehetséges, hogy a tíz ponttal többet szerzett csapat gyakorlatilag szétszéledt a télen, és utcáról felvett gárdával tudott kiállni egész tavasszal. Ne legyen ilyen, a jelenlegi nőifutball "aranykort" :) elnézve valószínűleg nem is lesz, de még túlságosan emlékszünk a Győri Dózsa csúnya végére tavalyelőttről, amikor az NB I dobogósait is néha megtréfáló klub egyik napról a másikra vált az NB II-ben is harcképtelen játékerejűvé (ami a női fociban igazán gigantikus különbség).
A színvonalnak összességében árt, ha a top csapatok sokszor játszanak tétmeccset jelentősen gyengébbekkel. A játékosok túlságosan megszoknak olyan szituációkat a pályán, amik a nemzetközi mezőnyben irreálisak. Szinte minden nemzetközi megmérettetésen látni a magyar csapatokon, hogy képességeiket tekintve hiába nincsenek hátrányban, egyszerűen nem szokták meg, hogy az ellenfél keveset hibázik, az ő hibáikat viszont megtorolja. "Onnan úgysem tudja megcsinálni." De meg tudja.
Az az igény teljesen méltányolható, hogy a gyengébb csapatok időnként találkozzanak a sokkal jobbakkal, vagy akár a legjobbakkal. De idáig ilyen meccsből volt túl sok.
Ezért nem lenne jó a régiónkénti bajnokság. Az utazási költségek tényleg sokba kerülnek egy amatőr csapat költségvetésében, de ha mondjuk a szövetség számait, vagy egy férfi NB-s klub anyagi helyzetét nézzük, akkor ezek apró tételek. Meg lehet találni a módot a finanszírozásra, és ha mégsem, mert sokan nem tudnak élni a TAO-kedvezmény lehetőségeivel, mondjuk a szükséges menedzseri képességek hiánya miatt, akkor is üdvösebb kitalálni egy egyszerű költségtérítési rendszert (pl. megyeszékhelyek közti mindenkori vasúti jegy árának arányában rögzítve).
Ross Satyr 2013.08.27. 13:06:59
@pucros: Mindenek előtt örülök a komoly, részletekbe menő reagálásnak, hiszen éppen olyasmi volt a célom, hogy azok az érvek is felszínre kerüljenek, amelyeket én hosszú idő után kicsit visszanézve nem ismerhetek. Pontosan értem a rájátszásos lebonyolítást támogató érveket; nézzük meg, elérik-e majd a megcélzott hatást.
Való igaz, hogy a hosszú tél alatt egy csapat sokat változhat (már csak például a téli átigazolási időszak miatt is), de éppen ezért lehet kérdéses, hogy egy ősz elején lejátszott mérkőzés eredményét beszámítjuk tavasszal, amikorra a két csapat relatív játékereje akár gyökeresen megfordulhat.
Ross Satyr 2013.08.27. 13:14:13
@pucros: Elfogadom ezt az érvet is, hiszen még nem láttam nemzetközi mérkőzést játszó magyar csapatot.
A régiónkénti bajnokság védelmében valóban csak az utazási terhek akár jelentős csökkenésére tértem ki. Talán megemlíthető az is, hogy az általam elképzelt rendszerben csökken valamit a rendszer monotonitása: az alapszakasz oda-vissza találkozói után a csapatok az összevont szakaszban másokkal találkoznak, és itt sem kizárt, hogy a tél során jelentősen megerősödött regionális bronzérmes a körülmények szerencsés alakulása esetén akár országos bajnok legyen.
Azt is elfogadom természetesen, hogy központi források terhére történjék költségcsökkentés "az ország szélein" működő csapatok számára.
Ross Satyr 2013.08.28. 07:12:22
@pucros: "Visszacsapongok" az egyik valós észrevételre, idézem is: "Emellett növelni akarjuk a női futball társadalmi elfogadottságát, mert a tömegesítésnek ez az egyik legfontosabb feltétele, ehhez pedig több magas színvonalú meccs kell, összefoglalóval a tévében."
Teljesen egyetértek. Ugyanakkor megfontolásra javaslom a kérdést: vajon kizárólag a magyar bajnokság ill. kupa, esetleg a válogatott meccseinek élő közvetítése ébresztheti fel a kislányokban a focizni vágyást, vagy segítheti ezt olyan konzerv műsorokból készített összeállítás is, mint pl. az Európa-bajnokság mérkőzései, a női BL-döntő, korábbi vb-meccsek? Esetleg megszólalhatnak olyan volt és jelenlegi női játékosok, akiknek sikerült figyelemre méltó karriert csinálni külföldön.
@Ross Satyr: nem tudom, Németországban van-e összefoglaló a Frauen-Bundesliga meccseiről valamelyik tévében - talán érdemes lenne valamelyik sporttévének átvennie-leadnia, ahogy a külföldi férfi bajnokságokról szoktak beszámolni. Esetleg ha Jakabfi Zsani épp erre jár, ő kommentálhatná :)
Azért ezek most álmodozások. Egyelőre fontosabbnak tartanám, hogy a női foci első igazán megtámogatott évének összegezzük a tapasztalatait. Igazán az lenne a biztató, ha látnánk, hogy a rendszer folyamatosan javul a visszacsatolások nyomán, hogy a szereplők nem a saját korábbi döntéseikhez ragaszkodnak, hanem figyelembe veszik a fejleményeket, és változtatnak azon, ami nem vált be.
Ross Satyr 2013.08.28. 09:57:12
@pucros: Kétségtelen, sok ebben még az álmodozás. És természetesen a dolgoknak az a rendje, hogy különösen akkor, ha a körülmények jelentősen változnak, részletesen elemezve összegezni kell a tapasztalatokat - szerintem teret engedve minden vélemény kifejtésére, ami persze nem jelenti azok automatikus elfogadását - és megtenni a szükséges finomításokat.
Kommentek: Az U17 soproni (le)szereplése
Sokféle véleményt hallottam.
- Mindenki képességei alatt teljesített, a nézőnek az volt az érzése, mintha lelkileg rossz állapotban lenne a gárda.
- Régóta "mindenki tudja", hogy északi csapatok ellen erőnléti felkészülés kell. Itt a norvégok ellen pedig elég is lett volna, mert ezen túlmenően nem mutattak semmi extrát, a finnek és a skótok is jobbak voltak.
- Ezeket a gyerekeket hol elragadta a válogatott az alapozásból, hol pedig túlterhelte a bajnokság mellett.
- Volt, akinek Vágó Attila még a meccs előtt kinullázta az önbizalmát.
- A kapusunkat most is "támadás érte" a meccs elején.
- Mindenkit védekezni parancsoltak, kivéve az egy szem Kaján Zsanit, tőle várták a megváltást elöl.
Korábban az volt a véleményem, hogy női edző kell az utánpótlás válogatottakhoz, és például épp Lévay Andreára is gondoltam. Az egyik fontos terület, ahol előrelépésre volt szükség, a mentális felkészítés, amiben gyereklányokkal szemben igen jól jöhetnek a jellegzetesen női empatikus képességek. Most sajnos hiába lett nő a szövetségi edző, ha ennek minden potenciális előnyét lenullázza a szakmai vezető által biztosított bazmegelős macsó atmoszféra.
Ross Satyr 2013.10.08. 11:48:52
@pucros: Amint mondtam, én csak egy néző voltam ezen a meccsen, és nincs semmiféle "belső forrásom". Ezért a felvetéseknek csak arra a részére tudok reagálni, amit valóban láttam.
- Nem tudom megítélni, hogy a játékosok közül ki mennyire teljesített a képességei alatt, mert nem ismerem a képességeiket. Ezen a meccsen egyetlen lányról hittem el, hogy lehet majd belőle futballista. Abból azonban, hogy minden szituációt egyedül akart megoldani, arra következtetek, hogy vagy azért nem bízott a csapattársaiban, mert ismerte a képességeiket, ami nagyon valószínű, vagy mert tudta, milyen formában vannak.
- Az erőnléti felkészülés (hiszen mindhárom ellenfelünk honában a brit típusú foci dívik) kicsit talán összefügg egy valóban elejétől végéig elvégzett alapozás kérdésével; nem tudom. Annyi biztos, hogy a mi lányaink többsége csinos, nőies, valószínűleg okos is, ami a focit illeti - csak hát pálcikaemberekkel nem könnyű a dolog háromdimenziós focisták ellen. Alighanem jóval nagyobb erőnlét kellett volna a norvégok labdakihozós taktikájának megzavarására is.
- Valóban úgy végződött az első perc, hogy egy beívelésre bátran kijött a kapusunk és ütközött egy csatárral és egy védővel. A játékvezető annyit tehetett, hogy annullálta a gólt. Az orvos és a gyúró ellátta a kapust, és a két szakember felelősséggel megállapította, hogy a további játékra alkalmas. Ugyancsak szakember állapította meg még a meccs előtt, hogy melyik kapus van jobb formában... :(
- Az "aprómunkát" Lévay Andrea látta el, ő meccselt. Szándékosan a kispadunk közelében helyezkedtem el, ezúttal onnan trágárságot nem hallottam. Igaz, dicsérő szót sem túl sokat, bár arra sok valós alkalom nem is volt...
Ross Satyr 2013.10.08. 11:55:23
@pucros: Nagyon valószínű, hogy egy női szakvezető szerencsésebb megoldás a legfeljebb 17 éves lányokhoz. Én viszont inkább arra gondolnék, hogy ilyen szerepre inkább egy tanár, mint egy őrmester típusú személyiség a jó választás, akinek kisujjában van nemcsak a rá bízott lányok pszichológiai gondozása, de az egyes specifikus szakmai feladatokat ellátó stáb intelligens irányítása is.
@Ross Satyr: Pedig 17 éveseknek sok biztatás kell, de aki az egyetemet csak spirituszban láthatja majd, attól mit várunk?
Ross Satyr 2013.10.09. 21:45:01
@lánchíd: Találó megfogalmazás... Valóban biztatni, dicsérni kell a nagylányokat, táplálni az önbizalmukat. Attól tartok, hogy ebből a garnitúrából nagyon sokan el fognak kallódni.
Sajnos sok lány már most elmenne ebből a közegből, mert nem egyéni az fejlesztések a jellemzőek, hanem bizonyos ebből élő személyek személyi ambíciói vezérlik a rendszert.
@lánchíd: különösen a válogatottnál...
Ross Satyr 2013.10.10. 07:25:28
@lánchíd: A mai tizenhét éves lányok sokkal érettebbek, okosabbak, mint amikor még a tizenhét éves lányok a kortársaim voltak... Ha felmerül a fejükben, hogy esetleg abbahagyják a focit (vagy kivárnak), akkor jobb, ha ezt hamar megteszik, mert az érettségi és felvételi ennél sokkal fontosabb.
