Fontos azonnal az elején tisztázni bizonyos kérdéseket, hogy ne keveredjenek jogilag, pénzügyileg, de a hierarchiát tekintve is alapvetően eltérő fogalmak.

• Létezik a mecénás, egy magánszemély, aki a saját pénzét ajándékként adja, és csak homályosan fogalmazza meg, mit szeretne érte látni. A jogviszonyban ilyenkor ajándékozó és megajándékozott szerepel.
  
  
• Létezik a gazdálkodó szervezet, amely egy adott időszakra kiszámított adójának meghatározott részével úgy rendelkezik, hogy azt az általa támogatandó sportszervezet kapja meg. Ezt az összeget a sportszervezet pályázat útján nyeri el és törvényileg meghatározott célokra használhatja. Itt gyakorlatilag költségvetési források újraelosztásáról van szó. A gazdálkodó szervezet és a sportszervezet között a kapcsolat laza; mindkettő egyrészt egy központi sportszövetséggel, másrészt az Állammal van kapcsolatban.
  
  
• Létezik végül a szponzor, aki (de inkább amely) két egyenrangú fél által kötött polgárjogi szerződésben vállal közvetlen vagy közvetett anyagi támogatást, és cserébe legtöbbször fokozott marketing és média szolgáltatást vár el a támogatott sportszervezettől. Az alábbiakban csak az utóbbiról szólunk.

A viszonylag távoli múltból – úgy húsz évvel ezelőttről – rendelkezem bizonyos tapasztalattal röplabda és kispályás labdarúgó tornák rendezése terén. Ezek nem valósulhattak volna meg, vagy komoly veszteséget termeltek volna, ha nem sikerült volna támogatókat megnyerni. Mivel hasonló tevékenységben addig nem volt tapasztalatom, tartottam a kudarctól; végül a vártnál jóval pozitívabb kimenetele lett a vállalkozásnak. Most megkísérlek végigmenni ugyanazon a gondolatmeneten, átvéve mindazt, ami sikerre adhat reményt annak, akinek az a feladata, hogy egy női labdarúgó egyesület támogatására gazdasági szereplőket nyerjen meg.

Úgy tapasztaltam, hogy kezdésként a legjobb lépésről lépésre végigmenni a támogatást igénylő egyesület részletes tevékenységén, az ennek során felmerülő költségtételeken, mert így azonosíthatjuk a támogatási lehetőségeket.

Egy labdarúgó egyesületnek vannak olyan kiadásai, amelyek semmi más módon nem teljesíthetők, csakis pénzzel. Csak példaképpen: az MLSZ számlájára befizetendő tagdíj és nevezési díj, az eseti játékvezetői díjak, az egyesület alkalmazottainak munkabére és annak közterhei, a szerződtetett játékosokat megillető pénzbeli juttatások, esetleges ügynöki jutalékok, stb. Ezek fedezésére a legnehezebb támogatót találni. Kevés kivétellel azt kell alapul venni, hogy ezeket a költségtételeket az egyesület saját forrásaiból, esetleg pályázaton elnyert pénzekből kell fedezni. Az utóbbiak azonban csak eseti megoldást jelenthetnek, nem lehet velük ismétlődő jelleggel számolni.

Felmerülnek azonban az egyesület tevékenysége során olyan költségtételek is, amelyek részben vagy egészben kiválthatók az ésszerűen megcélzott támogatók saját termékeinek és/vagy szolgáltatásainak jelentős kedvezménnyel történő használatával, illetve igénybe vételével. Ezt szem előtt tartva, a folytatásban először sorra vesszük azokat a résztevékenységeket, amelyek egy labdarúgó csapatnak egy teljes szezonon keresztül történő működtetését jellemzik.

(Folytatása következik.)