A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a női labdarúgás hazai fejlesztése céljából 2012-ben megalakított egy Női Bizottságot, amelynek az elsők között elvégzendő fontos tevékenysége egy legalább középtávú stratégiai program összeállítsa volt az elérendő célhoz való közeledés érdekében. Meg is született a 2013. év elején az azóta is leginkább "77 pont" néven ismert dokumentum, amely nagy terjedelemben tért ki az akkor éppen fennálló helyzetre, és természetesen változó részletességű javaslatokat tartalmazott  a megvalósítani tervezett cselekedetekre is. Az anyagot közzétette az MLSZ, széles körű vita bontakozott ki róla, ahogy az lenni szokott: részben egyetértő, részben eltérő vélemények láthattak napvilágot. A Női Bizottság a fejlesztési terve működésének első nyolc hónapját elemezve 2013.novemberében kiadott egy tanulmányt, amelynek a fő megállapításait az alábbiakban soroljuk fel, pontokba szedve:

1. Kevés a klub, sok a „fehér folt” – különösen Kelet-Magyarországon - a női labdarúgás térképén. A sportszervezetek többségét szinte kizárólag egy-egy elkötelezett vezető lelkesedése tartja életben.

2. Az egyesületek többségének nincs kapcsolata a férfi klubokkal, a férfi labdarúgás így nagyon kevés segítséget tud nyújtani a szakágnak.

3. Az infrastrukturális helyzet katasztrofális, még az első osztályú klubok is pályahasználati problémákkal küzdenek, a bajnoki mérkőzések alig tervezhetők, a csapatok maradékelven jutnak pályához, edzési lehetőséghez.

4. Nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés az igazolt játékosok száma.

5. Nincsenek idehaza professzionális játékosok, a női labdarúgás nem jelent karrierlehetőséget. A válogatott játékosok számára is gondot okoz a munka és a futball összeegyeztetése.

6. Nincs megtervezett útja az utánpótlásnak. A Bozsik-programból kilépő lányok nehezen tudnak egyesületet találni, gyakran abbahagyják a labdarúgást.

7. Nincs a sportágnak kiépített hagyománya, nincsenek hazai példaképek, a volt játékosokat nem képes a közeg megtartani, így nem tud jövőképet adni a jelen játékosainak.

8. Kevés a női szakember, nincsenek speciális képzési programok.

9. A klubok pénzügyi helyzete instabil.

10.A bajnokság színvonala egyenetlen, mindössze néhány csapat alkotja a hazai elitet, óriási a szakadék az élvonal és a többi klub között.

11.A női labdarúgás ismertsége és presztízse is nagyon alacsony.

Megismételjük: ennek a dokumentumnak a kiadási időpontja 2013. november. Azóta, vagyis az eltelt kilenc év, kilenc szezon alatt nem született olyan dokumentum, amely akár az eredeti "77 pont", akár a fenti kivonatos megállapítások szövege alapján vázolná az aktuális helyzetet. Valóban nem hiányzik senkinek?