Hosszú, de kudarcokkal bőven tűzdelt hobbilabdarúgó-pályafutásom során (nagypálya, kispálya, városligeti dühöngők) mindig védő és kapus poszton tehetetlenkedtem. A focicsukát a hierarchia legaljára jutva: játékvezetőként akasztottam szögre. Azóta már csak figyelem a mérkőzéseket, az észrevételeimet rövidebb-hosszabb írások formájában adom közre ebben az általam szerkesztett blogban és az azonos nevű közösségi oldalon. Arra gondoltam, hogy ugyanitt egy interjú-sorozat keretében bemutatok néhány tehetséges fiatal női labdarúgót.

Az „Aranyalap” sorozat bemutatkozó darabjának hősnője egy kapus volt, gyaníthatóan karrierje igazi kibontakozásának kezdőpontjában. Az NB I-es női csapatok három-három játékosának és edzőjének szavazata alapján ő is bekerült az elmúlt szezon három legjobb játékosa közé, és mivel ott kapus-konkurense nem volt, egyértelműen Bíró Barbit látták játékostársai az elmúlt szezon legjobb kapusának.

A második interjúban egy olyan kislány beszélt önmagáról, akinek kortársai nagyrészt még a szárnyukat bontogatják – mi viszont tudjuk, hogy mire lehet képes akár egyetlen pillangó egyetlen szárnycsapása is. Nos, Böcskei Niki mind a korosztályos bajnoki csapataiban, mind iskolája fiú- és lánycsapatában, és amíg teheti, az akadémiai rendszerben fejlődő fiúcsapatban is fennen szárnyal, és már tervezgeti, hogy amint teheti, hosszabb röppályát választ: költöző madárként körülnéz más tájakon.

Példakép lehet a számára Zeller Dóra, akit a szezon játékosait értékelő kollégái szintén beválasztottak a legjobb három közé, és akinek – amint az néhány nappal ezelőtt biztossá vált – már sikerült egy befogadó fészket találnia. Nem is akárhol; erre később feltétlenül visszatérünk. Most viszont soroljuk fel a már eddig is gazdag "életmű" fontos adatait. Ebben komoly segítséget jelent az MLSZ által vezetett, mind a nemzetközi, mind a hazai tevékenység minden adatát valóban naprakész módon rögzítő adatbázis.

Az utóbbiból annyit tudhatunk meg, hogy Dóra már alig tizenegy évesen hivatalos bajnokságban játszott (előkészítő csoport), majd két évvel később a nyergesújfalui sportegyesület játékosaként, csapatának 15 és 17 éves korosztályában is focizott a megyei bajnokságban. Még nem volt tizennégy, amikor a fővárosba igazolt, az UTE színeiben az U17-ben, de felnőtt bajnoki és kupamérkőzéseken is játszott. A 2010/11-es szezont már a BNLC-nél kezdte, de ez már gyakorlatilag akkor is a Ferencvárost jelentette, ahová két évvel később formailag is "átigazolt". Mindezen idő alatt 102 gólt szerzett, a legutolsót - szemtanúja voltam az okos átemelésnek - a bronzérmet eldöntő párharc során. A szezonban 25 mérkőzés közül 23-szor kezdő volt.

Dóra válogatottsági adatai már most is figyelemre méltóak. A nemzetközi tétmérkőzések adatait az UEFA "Player Profile" nevű nyilvántartása is tárolja, ezek szerint az U17 korosztályban 2010. október 15-én, Szlovénia ellen debütált és összesen 6 tétmérkőzésen (4 gól), majd az U19-ben 8 tétmérkőzésen (4 gól) számítottak rá.

A felnőtt válogatottban az előző év május vége óta 4 vb-selejtező (2 gól) és 7 további felkészülési mérkőzés, illetve torna (3 gól) során húzhatta fel a címeres mezt.

 Ugorjunk most vissza vagy két évet. Utolsó másodosztályú szezonja során a Ferencváros magabiztosan hozta mérkőzéseit, ezzel a szezon végén biztosította az egyenes feljutást a legfelső osztályba. A cikkben felidézett mérkőzés csak egy volt a jó néhány közül, ahol Dóra a gólerősségével vívta ki sokak - közöttük az itt látható cikkrészletet jegyző jó szemű kollégám - megalapozott elismerését. Annak a bajnoki szezonnak a 16 mérkőzésen 24-szer talált a hálóba.

De ugorjunk vissza a mába, és adjuk át a szót Dórinak: fesse meg önmaga portréját.

"Esztergomban születtem, Nyergesújfalun lakom, ide jártam általános iskolába. Idén érettségiztem az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban. A futball mellett mindig fontos volt számomra az iskola, a tanulás, ezért mindenképpen szeretnék egyetemet végezni, földtudományi vagy gazdasági szakon. Az iskolában sikerült két idegen nyelvet is megtanulnom, angolt és németet, mindkettőből középfokú nyelvvizsgám van. A foci és az iskola mellett nem túl sok szabad időm van. Ha ráérek, szeretek olvasni, zenét hallgatni, filmeket, sorozatokat nézni, de nagyon szeretek például úszni is."

A hódolók, támogatók, a karrierjét követni kívánók számára valóban fontos, hogy megismerjék Dórát a más közegekben, más közösségekben betöltött szerepei alapján, megtudhassák jövőbeni terveit. Az egyik ilyen közösségről túl sokat írni nem szükséges, az itt látható fénykép szinte mindent elmond. De adjuk vissza a szót a főszereplőnknek, beszéljen sportolói oldaláról is.

"A családunkban édesapám sportolt, de nem futballozott, hanem kajakozott. Én 8 évesen kezdtem focizni fiúkkal, akkor még kézilabdáztam is, de végül is a foci mellett döntöttem. Kezdetben hátvédet, majd középpályást játszottam, néhány éve lettem támadó, de ezt a posztot szeretem legjobban, itt élvezem igazán a játékot. Hat éven át játszottam fiúkkal együtt Nyergesújfalun, a Zoltek SE csapatában. Innen kerültem a női csapatokhoz: először az Újpesthez, majd végül a Ferencvároshoz. 

Fontosnak tartom, hogy fiúkkal együtt játszottam, hiszen ebben az időben úgy gondolom, hogy sokat fejlődtem, elsősorban gyorsaságban. Ráadásul a fiúkkal együtt játszani mindig plusz motiváció, hiszen ilyenkor minden lány meg akarja mutatni, hogy ezt a sportot a lányok is képesek legalább olyan jól játszani, mint a fiúk. Kedvenc csapatom a Barcelona [egyelőre a férficsapat - a szerk.], kedvenc játékosaim Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és Neymar. Nagyon szeretem nézni a játékukat, nagyon jól cseleznek, hihetetlen gólokat lőnek és igazi egyéniségek."

Mivel sokak fejében fordul meg a külföldi profiskodás gondolata, hasznos útmutatóként szolgálhatnak számukra Dóra tapasztalatai. Szóljunk először pár szót a "befogadó fészekről". A német női Bundesliga 12 csapatos bajnokságába feljutva, a szezont a 9-ik, biztos bentmaradó helyen zárta a TSG 1899 Hoffenheim gárdája. Az észak-németországi kisközség arról vált világhírűvé, hogy férfi focicsapata négy szezon alatt négy osztálynyit előre lépve a Bundesliga résztvevője lett, azóta is az, és mindenható tulajdonos-menedzsere minden szükséges feltételt biztosít. Az egyre népszerűbb női csapat is részesül ebben, amely eddig mindössze egy japán és egy kanadai csatárt foglalkoztatott. Érdekesség viszont, hogy a tizenegy (!!!) tagú stábnak van egy magyar tagja is, Szabján Renáta személyében (a világosszőke hölgy a csapatkép bal szélén). Dóra így beszéli el Hoffenheimbe kerülésének történetét:

"Megmondom őszintén, elég sok véletlen játszott közre abban,hogy összejött ez a lehetőség. A kapcsolat végül is Karsldorf-Neuthard (Nyergesújfalu testvérvárosa) volt polgármestere, Egon Klefenz úr segítségével jött létre. Ő mondta, hogy írjak egy önéletrajzot és utánanéz, hogy hová lenne lehetőség próbajátékra menni. Végül is a Hoffenheim biztosított számomra egy lehetőséget, amivel sikerült is élnem. Talán a történet legfőbb tanulsága, hogy legyünk nyitottak az új lehetőségek iránt. Bár nem ők kerestek meg, hanem tulajdonképpen én jelentkeztem náluk, így is nagyon büszke vagyok, hogy sikerült."

„Túl hosszan nem tudok beszélni róla, mert a lényeg nagyon röviden összefoglalható. Ne mondjátok vissza neki, de elmondhatom: Dóri a legintelligensebb labdarúgó azok közül, akivel valaha is együtt dolgozhattam. Vagy még inkább a legintelligensebb ember, akivel a közös működési területünk összehozott, és aki mindannyiunk szerencséjére ezt a tulajdonságát a futballpályára lépve is magával viszi.”