Egy amatőr és kifejezetten általános elemzés következik itt a magyar felnőtt női nagypályás NB I-et érintő csapatváltásokról, amelyeket elterjedten az „átigazolás” szóval jelölünk. Az alábbiakban, ha külön nem említjük, ide értjük a „kölcsönadás” intézményét is.

Lehetséges játékosmozgások

Ahhoz a mérföldkőhöz, amelynek lényege, hogy XY játékos tegnap még nem volt a Z felnőtt női nagypályás labdarúgó klub igazolt (szerződött) játékosa, mától viszont az lett, többféle (legális) út is elvezethet. Ne hagyjuk ki az első pillantásra leggroteszkebbnek tűnőt sem:

• Ebben vagy más, az MLSZ által működtetett bajnokságban soha korábban nem volt még kiváltott játékengedélye („igazolás”).
  
  
• Korábban férfi labdarúgó volt, de sikeresen átoperálták, minden hivatalos kategorizálás szerint nőnek számít. Az alábbi módok bármelyike szerint a játékosává válhat a klubnak.
  
  
• A klubnak egy másik bajnoki rendszerben, vagy másik szakágban játszó csapatából kerül át, példa: NB II-es csapatból vagy strandfoci csapatból a legfelső osztályúba.
  
  
• A saját utánpótlás gárdából kerül be a felnőtt csapat keretébe. A folyamat lépései annál összetettebbek, minél jobban el vannak választva (szervezeti struktúra, székhely, financiális források, stb.) az utánpótlás és a felnőtt csapatok.
  
  
• Az ugyanabban a bajnokságban játszó egyik konkurens (felnőtt vagy utánpótlás) csapatból illetve csapatba lép át (igazából, szűken véve ezt nevezhetjük „átigazolásnak”).
  
  
• Külföldről igazol a csapatba.
  
  
• Külföldre távozik a csapatból.

A lehetséges szereplőkről

Első megfontolásra nyilván sokan képesek megkezdeni ennek a listának a felsorolását. A szereplők körébe tartozik a klubot váltó játékos, továbbá az előző klubja és a megcélzott klubja. E két utóbbi esetében számos érintett szakemberre hárul munka: edzők, orvosok, jogászok, pénzügyi szakemberek, marketing csapat, stb. Felmerül azonban a játékos egy vagy több korábbi, különösen fiatalkori klubjának szerepe is, mert bizonyos körülmények esetén transzferdíj megosztás és/vagy nevelési költségtérítés jár nekik. Szerep juthat profi státusú játékos mozgása esetén egy közvetítő ügynöknek; ezt a területet is átfogóan szabályozza az MLSZ.

És van még egy elvont, meg nem személyesíthető szereplő: maga a piac. Tudjuk, hogy konkrét formájában is létezik, mostanában igen sokszor említik őt jól ismert németes nevén, amelyet itt most nem nevezünk meg, de mindenki kívülről fújja. Hogy idehaza létezik-e a megfelelője, vagy legalább a csírái, arról nem tudok. Tegyük fel azonban, hogy létezik, és – arányítva a korábban említett, interneten elérhető felület méreteit, merítési lehetőségeit és adatforrásainak megbízhatóságát egy kiépülőben levő magyarországiéhoz – jelöljük a tárggyal majdan foglalkozó honlapot mondjuk „Kofavizit.hu” névvel (ezennel levédve!).

Művészeti kitérő

A kortársaim közül egészen biztosan sokan emlékeznek a "Régi idők focijára", Mándy Iván (alaptörténet), Sándor Pál (rendező) és Garas Dezső (főszereplő) kiváló filmjére. Nem kapott ez a film se Arany Medvét, se Arany Oroszlánt, hiszen minden képkockája ízig-vérig magyar. Arra a képsorra gondolok, amikor felállnak a kezdőkörbe a kiscsapat, a Csabagyöngye játékosai, jön a gazdag nagycsapat intézője, elvonul a sorfal előtt, és egy-egy játékost kipöcköl a sorból... Fogalmam sincs, miért jutott ez éppen most eszembe...

A Jet-Sol Liga következő szezonjáról

Minthogy a szezon véget ért, kezdenek cseperészni a konkrét hírek a csapatok jövőbeni összetételének változásáról. Később persze majd csordogálni, folyni, zubogni, ömleni is fognak. Ideális esetben mindezek a „vízmozgások” vagy teljes terjedelmükben a felszínen zajlanak, vagy olyan tiszták ezek a vizek, hogy tetszőleges mélységig képesek vagyunk átlátni őket, bármilyen legyen is a vízállás.

Annak a csapatnak a megerősödése, amely egyrészt nemrég elég sok meghatározó játékosától kénytelen volt megválni, másrészt fontos nemzetközi szereplés előtt áll, elfogulatlan szimpatizánsként is pozitív fejlemény. Hasonló kívülállóként azonban érdekes színfoltként érzékelem, hogy egyes netes fórumokon a klubváltások árnyoldalait is megemlítik.

Én ezt a kérdést úgy látom, hogy amikor egy klubtól távozik a játékos, aki a váltás mellett és az ellene szóló érvek mérlegelése után végül meghozta ezt a döntést, akkor legalább két dolog történik.

1. Az előző klubnál keletkezik egy "vákuum", egy hely a keretben, amelyet az előző klub is többféle módon tölthet be.
   
   
2. A fogadó klubnál az ellenkezője játszódik le: az addig biztos kerettagok közül legalább egy valakinek a helyzete kevésbé biztossá válik. Ezt a kérdést is kezelnie kell e klubvezetésnek.

A szabályozási környezetről

A tárgyalt környezetre vonatkozó rendelkezéseket „A Magyar Labdarúgó Szövetség Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzata” című dokumentuma tartalmazza. Az igazi bennfentesek csak úgy emlegetik őt maguk között, hogy „az emelesz nyiász”, amely itt érhető el.

Ez a dokumentum a játékosok mozgásával kapcsolatos minden belátható körülményre kitér, miközben (természetesen) sehol nem tesz megkülönböztetést a játékosok nemére vonatkozóan. Fontos része a dokumentumnak, hogy felsorolja és definiálja egy sportszervezet és egy játékos közötti lehetséges kapcsolódási módokat. Alappal tehető fel, hogy a magyar női csapatokat, a vezetőket és játékosokat segítő illetékes szakemberek kimerítően ismernek minden rendelkezést, mert a megszegésüket komoly (belföldi és nemzetközi kihatású) szankciók kísérhetik.