A 2013/2014 évi női nagypályás NB1 felsőházi rájátszásának félidejében, három fordulóval és egy folyamatban levő mérkőzéssel a befejezés előtti helyzetet a mellékelt táblázat mutatta:

Az MTK részéről Bodrogi Tamás szerkesztőtársam a következőképpen elemezte az esélyeket: „Rendkívül értékes győzelmet arattunk! Ezzel 7 pontra nőtt a lányok előnye az Astra előtt és 10-re a Fradi előtt, de még nem ismerjük a Fradi mai eredményét. De bármi is lett az FTC - Viktória vége, mi már mindenképpen ott vagyunk a bajnoki döntőben, a hátralévő eredményektől szinte függetlenül. Szinte, mert egy esetben nem, ha mi elveszítjük nagy különbséggel mindhárom mérkőzésünket, az FTC és az Astra egymással döntetlent játszik és mindketten megnyerik nagy különbséggel az összes többi meccsüket. Ez azért nem tűnik valószínűnek.”

Válaszomban rámutattam a Versenykiírás szövegére: A fenti gondolatmenetnek az az alapja, hogy az FTC is és az Astra is eljuthat 20 pontig, és kialakulhat hármas pontegyenlőség. Ilyenkor általában azt csinálják, hogy csak az érintett három csapat résztáblázatát állítják össze az egymás elleni eredményekből. Csakhogy a (számomra) nem egészen egyértelmű Versenykiírás másképpen rendelkezik. Idézem a 8. pont E) alpontját:

"Azonos pontszám esetén a sorrend az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
1. a bajnokságban elért több győzelem;
2. a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
3. a bajnoki mérkőzéseken rúgott több gól;
4. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége;
5. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
6. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken az idegenben lőtt több gól;..."

Az idézet szövege nekem azt sugallja, hogy a teljes bajnokság számadatait kell figyelembe venni. És bár hármas pontegyenlőség kialakulásának nagyon kicsi a valószínűsége, de az FTC és Astra végezhet azonos pontszámmal, és akkor vajon mi dönt?”

Tamás ennek megfelelően elvégezte a számításokat, az alábbi eredménnyel: „Ha pontegyenlőség lesz – aligha –, akkor a győzelmek száma is egyenlő lesz a felsőházi tabellát nézve. (Ha a teljes bajnokság számít, akkor mi vagyunk a legjobbak az összevetésben.) Így jöhet a gólkülönbség. A teljes bajnokságot nézve behozhatatlan az előnyünk. A felsőházi tabellán pillanatnyilag 19 góllal vagyunk jobbak a Fradinál, 21 góllal az Astránál. Pontegyenlőség csak akkor lehet, ha a Fradi – Astra döntetlen lesz, így a Fradinak még 3, az Astrának 2meccse van a javításra. Tételezzük fel, hogy az Astra 3 góllal veri a Viktóriát és mi a Fraditól és a Viktóriától is 3 góllal kikapunk. Nos, ebben az alig valószínű esetben ahhoz, hogy az Astra elénk kerüljön, az utolsó meccsen 6 góllal kéne vesztenünk a csepeliek ellen. (6 gólos vereségnél azonos gólkülönbség lenne, így a több rúgott gól döntene – ebben most 13 az előnyünk –, így lehet, hogy 7 gólos győzelem kéne az Astrának.)”

Korrekt a számítás, de nem igazán tudom, vajon az alapjául szolgáló dokumentumban, a Versenykiírásban korrekt-e a szabályozás: „Valóban ez a helyzet akkor, ha a Versenykiírásból általam fent idézett algoritmust (sorrendet) követik pontegyenlőség esetén. Vannak azonban kételyeim, és alátámasztásul idézem ugyanennek a pontnak az elejét:

"8. A bajnokság helyezéseinek eldöntése

A) A bajnokság során összesen lejátszott forduló mérkőzéseinek eredményei döntik el a bajnokság végső sorrendjét.

B) A helyezések az összpontszám alapján kialakított rangsor szerint kerülnek meghatározásra. […]

D) A bajnokság első helyezett csapata a legtöbb pontot szerzett sportszervezet, utolsó helyezett csapata a legkevesebb pontot szerzett sportszervezet."

Nekem úgy tűnik, hogy ez a szövegezés nem egy vegyes (rájátszásos, helyosztós), hanem egy "normál" bajnoki rendszerre jellemző. Hiszen könnyen elképzelhető, hogy a felsőház negyedik csapata végül kevesebb pontot szerez, mint az alsóház első csapata. De szerintem nem fér be ebbe a fenti sémába a "magukkal vitt pontok" rendszere sem.

Frissítés: A „lapzárta utáni” eredmény (Ferencvárosi TC – Viktória 1-1) csak annyiban változtat a vázolt szituáción, hogy az első három helyen hármas pontegyenlőség már nem lehet, az MTK egészen biztosan döntős. A második, harmadik és negyedik helyen azonban (matematikailag) még létezhet pontazonosság (15-15 pont), és az eldöntésének módja egyáltalán nem közömbös. És természetesen izgalmas verzió az is, ha csak a második és harmadik helyen lesz pontazonosság.