Néhány héttel ezelőtt egy négy részes bejegyzés-sorozatot tettem itt közzé „Szponzorvadászat” címen, olyasféle kérdéseket feszegetve, hogy hogyan találhatna rá egy képzelt női labdarúgó klub (egyesület, vállalkozás, szakág) ilyen feladattal megbízott szakembere olyan, a piaci szektorban tevékenykedő gazdasági szervezetekre, amelyek átvállalnák a szokásos tevékenységével járó kiadások (egy részének) megtakarítását és/vagy fedezését. Ebben a bejegyzésben – még nem tudom, szintén sorozat lesz-e –átnézünk a „pult másik oldalára”, olyan gazdasági szervezetek szempontjából vizsgálva meg a kérdést, amelyekben felmerül ilyenfajta támogatás szándéka. Sorra vesszük a lehetséges támogatási formákat és összevetjük őket a támogató szervezet, majd a támogatandó sportszervezet szempontjából is.

Megkíséreljük megszólaltatni konkrét támogató gazdálkodó szervezetek és támogatott női futballklubok képviselőit, és fontosak lehetnek az MLSZ e célra létrehozott szervezetén belül a témakörrel foglalkozó munkatársak észrevételeit is – ez azonban még csak terv, és függ attól, mennyire készek a megcélzott interjúalanyok megosztani a kezdeti tapasztalataikat.

Mecenatúra, alapítvány, ösztöndíj

Korábban, az előző század első felében nálunk is elterjedt támogatási forma volt, hogy egy gazdag magánszemély olyan módon fejezte ki a vonzódását valamiféle világnézeti, egészségügyi, oktatási, kulturális vagy sport terület (például a férfi labdarúgás) iránt, hogy nagy összegű egyszeri vagy folyamatos pénztámogatást adott, vagy egy pénzalapot helyezett letétbe, amelynek éves kamatait az említett területek arra érdemesített képviselői élvezhették. Ilyen módon egy-egy adományozó bevásárolhatta magát például egy korábban alapított sportegyesület tulajdonosai vagy kompetens vezetői közé, de akár újonnan is alapíthatott egy sportszervezetet. Ez a rendszer manapság nálunk vegytisztán talán nem, de egyes meghatározó vonásait tekintve továbbra is létezik.

Szponzori szerződés

A támogatásnak ezt a formáját a polgárjog elméletileg tökéletesen meghatározza: megállapodás két egyenrangú jogi személy között lényegében arról, hogy

• a Támogató rendszeresen átvállalja a Sportszervezet bizonyos költségeinek finanszírozását, vagy – talán nem eléggé elterjedt, de ésszerű forma – kedvezményesen bocsátja az utóbbi rendelkezésére meghatározott termékeit vagy szolgáltatásait, aminek fejében
  
  
• a Sportszervezet alapvetően reklám- és marketing akciókkal viszonozza a támogatást, felhasználva a tevékenységét kísérő széles körű média-megjelenést; képviseletet ajánlhat fel továbbá a Sportszervezet vezető testületeiben, kedvezményes részvételt biztosíthat a Támogató képviselőinek a Sportszervezet rendezvényein, és hasonlók.

Ezek a szerződések általában hosszabb távra, több évre szólnak, esetleg kikötve az évenkénti hosszabbítástól való elállás lehetőségét, bizonyos piaci konkurens támogatók kizárását, stb. A támogató szervezet a kapcsolatos kiadásait általában reklám és marketing költségekként számolhatja el, amelyek csökkentik a nyereségadója alapját.

Támogatás a társasági adó és osztalékadó összegéből

A jelen sportszezonban első ízben hatályos törvénymódosítás értelmében a gazdálkodó szervezetek csökkenthetik a társasági nyereségadójukat és az osztalékadójukat (TAO), ha vállalják, hogy a támogatni kívánt sportszervezet országos szövetségének közreműködésével tárgyévenként elküldik neki a támogatásra felajánlott összegnek legfeljebb 75%-át.

Az érintett sportági szakszövetség tájékoztatja a támogatás igénybe vételének feltételeiről a sportszervezeteket; a labdarúgó klubok a http://www.mlsz.hu/szovetseg/ oldalról tölthetik le a „Tájékoztató a sportszervezetek részére” című anyagot. Most ebből adunk közre – nem szó szerint – fontos részeket:

„A hivatásos labdarúgó sportszervezet a támogatást az alábbi jogcímeken igényelheti:

• utánpótlás-nevelési feladatokra,
• személyi jellegű ráfordításokra (korlátozásokkal)
• a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre
• képzéssel összefüggő feladatokra (korlátozásokkal)

Az amatőr labdarúgó sportszervezet, az alapítvány és a sportiskola a fentieken kívül igényelhet támogatást

• tárgyi eszköz beruházásra, felújításra
• a versenyeztetési költségek csökkentésére, az MLSZ-en keresztül.”

Az igénybe vehető támogatás mértéke a sportszervezet által az egyes jogcímekre fordítandó tervezett tárgyévi kiadások 50%-a és 90%-a közötti összeg, a támogatás mellé tehát minden esetben önerőt kell biztosítani (10-50%, a felhasználás típusától függően).

A támogatás elnyeréséhez a sportszervezetnek megalapozott sportfejlesztési programot kell benyújtania az MLSZ-hez. Elfogadása esetén a sportszervezet és a támogatást vállaló gazdálkodó szervezet előzetes írásos megállapodást köt, amely alapján egyrészt az MLSZ jogosult a támogatási igazolás kiadására az utóbbi számára, másrészt a sportszervezet az MLSZ-hez fordulhat a konkrét támogatási igénnyel. A támogató az igazolás vételét követően az összeget közvetlenül a sportszervezet számlájára utalja át.

A támogatás felhasználását egy állami szervezet, a Nemzeti Sport Intézet folyamatosan ellenőrzi. Fontos szabály, hogy ebben a konstrukcióban a támogató semmiféle ellenszolgáltatásra nem jogosult, sőt, alapvetően a neve sem kerülhet nyilvánosságra.

Szponzori pénz vagy TAO támogatás?

A gazdálkodó szervezet számára nyitva álló kétféle sporttámogatási forma között már első pillantásra is lényeges különbségek észlelhetők:

• A TAO támogatás tekinthető úgy, hogy azt a megállapított nyereségadója célzott felhasználású részeként ajánlja fel; ha nem élne ezzel a lehetőséggel, az érintett összeget (de nem többet) akkor is be kellene fizetnie, a felhasználásának céljáról azonban nem rendelkezhetne. Ugyanakkor ellenszolgáltatást nem kap érte, sőt, még a neve sem válhat nyilvánossá, mint támogatóé. Ha az első egy vagy néhány ciklust a vállalkozás sikeresnek ítéli meg, akkor nagyobb valószínűséggel dönthet úgy, hogy akár a TAO támogatást kiváltva, akár azzal párhuzamosan szponzori megállapodást köt a sportszervezettel, különösen akkor, ha az alaptevékenységét jellemző termékek vagy szolgáltatások illeszkednek a sporttevékenységhez.
  
  
• A szponzori kiadásokat, mint említettük, a vállalkozás általában reklám és marketing költségként elszámolhatja; ha nem élne ezzel a lehetőséggel, akkor az adóalapja az érintett költség összegével megnőne, több adót kellene tehát fizetnie, amelynek rendeltetését nem befolyásolhatja. Egyúttal elesne a kikötött ellenszolgáltatásoktól, például a nevének ismertebbé válásától. Fontos eltérésként rögzítsük azt is, hogy itt nem kizárólag pénzátutalásról lehet szó: a szponzori támogatás történhet természetben is (ha a támogató vállalkozás egy szálloda, étterem, sportszergyártó, stb.), amikor az elmaradt bevétel merül fel költségként.

Csak érintőlegesen említünk meg néhány egyéb, a kétféle rendszerből adódó eltérést, mert nagy részük nem vagy alig érinti a támogató szervezetet, és így taglalásuk, mint jeleztük, nem tárgya a jelen elemzésnek. Annyi azért rögzítendő, hogy a szponzori megállapodásban részt vevő két jogalany mellett a TAO struktúrában szerepel egy köztestület – a sportági szakszövetség, mint elbíráló és közvetítő, a feladatra speciálisan létrehozott részleggel –, valamint egy állami intézmény, amely tartalmi és pénzügyi ellenőrzést végez. A sportszervezet által mintegy TAO pályázati anyagként benyújtandó részletes sportfejlesztési programot amúgy is hasznos összeállítani és naprakész módon követni, ha tehát ott megvan a szükséges szakmai, pénzügyi és jogi ismeret, akkor alig merül fel többlet ráfordítás.

Szponzorvadászat vagy TAO pályázat?

A kérdés lényegében ugyanaz, csak ezúttal nem a támogatni kész gazdálkodó szervezet, hanem a támogatást igénybe venni kívánó sportszervezet felől tesszük fel. Nem kívánunk más fejével gondolkodni, ezért nyilván az a legjobb módszer, ha megkérdezzük egy vagy néhány érintett női labdarúgó klub szakemberét. Figyelembe kell azonban venni, hogy ebben a szezonban első ízben merül fel TAO támogatás igénybe vételének lehetősége, ezért túl gazdag tapasztalat nem gyűlhetett még össze náluk. Mondhatjuk tehát, hogy a tanulási folyamat kezdetén vagyunk.

Nem nagy meglepetés, hogy az előző pontban felsorolt különbségek – bár eltérő vetületben – itt is lényegiek. Az sem meglepő, ha egy sportszervezetben, ahol értelemszerűen még soha nem próbáltak meg TAO támogatást szerezni, a tájékoztató anyagokkal való megismerkedést követően, a teendőket felmérve, kicsit vakargatják a fejüket… Ráadásul, kisebb vagy nagyobb terjedelemben, minden női futballklubnak vannak élő, jól-rosszul működő szponzori szerződései. Nézzük tehát az eltéréseket:

• Ha a klub TAO támogatást kér, akkor meglehetősen terjedelmes nyomtatványok sorát kell kitöltenie, esetleg olyan adatokkal, amelyek számon- vagy nyilvántartását mostanáig senki nem kérte. Meg kell győződnie ezeknek az adatoknak a teljességéről és pontosságáról, hiszen kiterjedt ellenőrzésnek lesznek alávetve. Ha viszont egy adott évben ezt megteszi, minden rá következő alkalommal már csak frissítenie kell ugyanezt az adatállományt. Határidőket kell betartania. Megalapozott vállalásokat kell tennie az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó elvárt önerős pénzeszközök meglétére vagy előteremtésére. Mindezekről azonban részletes írásos tájékoztatást vehet igénybe, és folyamatosan további eligazítást is kérhet az MLSZ-ben e célra kialakított szervezet munkatársaitól. A konstrukciónak az is jellemzője, hogy a klub több TAO támogatóval is köthet megállapodást, amelyeknek akár nem is kell tudniuk egymásról.
  
  
• Ha a klub szponzort keres, akkor első lépésben azt kell megfontolnia, hogy mit tud nyújtani neki cserébe. Mennyire széles körű az a nyilvánosság, amelyhez – a mérkőzéseken, média-megjelenésekben, virtuális felületeken, stb. – a majdani szponzor eljuthat, és milyen egyéb kedvezményeket nyújthat a klub a szponzor képviselőinek. Figyelembe kell venni, hogy a klub már meglevő szponzorainak köre lehet vonzó, de akár visszatartó is egy új potenciális támogató számára. Ugyanakkor nem merül fel, hogy a klubnak az egyes fejlesztési jogcímekre bármiféle önerős pénzeszközt kellene biztosítania, és egyébként is egyenrangú jogalanyként tárgyalhat a szponzori megállapodásba felveendő rendelkezések tartalmáról.

A folytatás tervezett vázlata:

1. Még csak terv, de szívesen megszólaltatnám konkrét támogató vállalkozások felelős szakembereit, amelyek vagy szponzorok, vagy TAO befizetők, vagy mindkettőt csinálják.
   
   
2. Röviden megvizsgálnám ugyanezt a kérdést egy nőifoci-klub szempontjából, szintén megszólaltatva valakit.
   
   
3. Megkérdezném az MLSZ-en belül ezzel a témakörrel foglalkozó új szervezeti egység munkatársát az összegyűlt tapasztalatokról.
   
   
4. A következtetések levonását az olvasókra bíznám.