A legfrissebb és legpozitívabb információ: Gabriellára számít a felnőtt női válogatott szövetségi kapitánya, Markó Edina, mind a jövő heti kétnapos összetartáson, mind az erdélyi túrára utazó válogatott keretben. Gratulálunk!

Furcsa ez a dolog a kétnemű utónevekkel, vagyis amikor egy férfinévnek megvan a női párja is. Nincs szándékunk aktuálpolitikai mezőkre kalandozni, de a Gábriel névről mostanában nem a férfiasság jut az eszünkbe. Ez viszont nem zárja ki, hogy női névpárja nagyon is nőies legyen. Itt is van egy fényes bizonyíték: a korábban halvány, újabban sötétebb rózsaszín mez már a színével is egyértelműen tanúsítja, hogy Pincze Gabriella bizony nemének méltó képviselője.

A most zárult szezon hozott csapatának jót és kevésbé jót is. Villámrajtot vettek, sokáig tabellavezetők voltak, majd a sorozat legvégén újra megkapták az esélyt, hogy a bajnoki dobogó legtetejére álljanak. A magyar női mezőny pedig olyan, hogy bár a hosszú sorozatok kihozzák a valós erőviszonyokat, ám egyetlen vagy két mérkőzésen a gyengébb is felülkerekedhet. Természetesen kikapni is lehet, de így… A két mérkőzésen elkövetett öt-hat hiba most nagyon sokba került – és közülük hármat az elvileg pártatlan játékvezetők számlájára kell írni. Aligha csodálhatjuk az illusztráló fényképen a „csupán” bajnoki ezüstöt nyert csapat játékosainak arckifejezését.

Ez már a második ilyen színű bajnoki érme Gabinak, de jutott korábban két fényesebb és három kevésbé csillogó is. A kupában egy arany, egy ezüst az eddigi mérleg. Eddigi 290 hivatalos mérkőzése alatt Gabi 81 gólt szerzett; nem ritka volt közöttük a fejesgól, ezt a testrészét ugyanis a pályának mind a védő, mind a támadó harmadában a magyar mezőnyt tekintve kiemelkedően jól használja. Pontos és erős a kapura lövése is, szabadrúgásból is többször volt már eredményes.

Az UEFA-nak az az adatállománya, amely az európai tétmérkőzéseken pályára lépő játékosokat tartalmazza, messze nem naprakész, így nem található meg benne például az az adat sem, hogy Gabi csereként pályára lépett már világbajnoki selejtező mérkőzésen, tavaly tavasszal, a Bulgária elleni győztes csapatban. És bár a két utánpótlás korosztályban is számos barátságos meccsen bújhatott címeres mezbe, de tétmérkőzésen ott sem. Ezt – bár a megalapozó véleményem szubjektív – nem tudom ép ésszel megérteni. Talán kiderül valami majd az itt következő kérdés-válasz sorozatból.

Itt következhettek volna a Gabinak levélben elküldött általános, gyakorlatilag a sorozatban felkért interjúalanyok mindegyikére nézve közös kérdések. Valami oknál fogva azonban Gabi az általam kitűzött határidő, a FIFA férfi Világ Kupa döntő mérkőzésének végéig késlekedett a válaszok elküldésével, amit azonban természetesen bármikor pótolhat.